Bejelentés


Élet Stúdió Ne vádold a Világot! Tedd jobbá!











A VÍZ szerepe

A VÍZ szerepe az emberi szervezet működésében

Nincs semmi a Földön, ami teljes mértékben nélkülözni tudná a vizet. Bármennyire is hihetetlennek tűnik, de igaz: a Földön minden élőnek és élettelennek szüksége van vízre, és pont ezért feladatunk azt védelmezni. Ezáltal nemcsak magunkat óvjuk, hanem a Földet is.

A hidrogén és az oxigén kapcsolata nélkül (amelyből víz keletkezik) a Föld lakhatatlan lenne. A felszíni hőmérséklet 22-szeresére nőne, a légnyomás a jelenleginél 60-szor nagyobb lenne, ráadásul a szén-dioxid mennyisége 3000-szeresére nőne (ebben az esetben egy élőlény sem tudna lélegezni). A Föld napsütötte féltekéje szinte felforrna, az árnyékos oldala pedig megfagyna. Ilyen életkörülményeknél ellenségesebbet elképzelni is nehéz lenne.
De hála a víznek, a Föld lakható.

A Föld keletkezésekor a víz lehűtötte a Földet, és megoltalmazta az első egysejtűeket az UV sugárzástól. Az élet sokáig csak a vízben volt elképzelhető, de később, a diverzifikáció idején különféle állatok, növények jelentek meg földön, vízen és levegőben. Ma már rengetegfajta állatot és növényt különböztetünk meg, amelyek igen változatosak, és csak egy dologban hasonlítanak: életben maradásukhoz vízre van szükségük.

A víz mindenekelőtt az emberek számára fontos. Fontossága elsősorban a közvetlen személyi fogyasztásnál érzékelhető, amikor ivóvízként és táplálékként fogyasztjuk, főzéshez, mosáshoz és tisztálkodáshoz használjuk. Az élet szempontjából a második legfontosabb elem (az első a levegő). Folyadék nélkül legfeljebb három napig maradhatunk életben, élelem nélkül akár egy hétig is. Ebben a tekintetben a víz fontosabb, mint a mindennapi kenyér. Az ivóvíz az egyetlen, semmi mással nem pótolható élelmiszer. Egy ember az élete folyamán kb. 5 millió liter tiszta vizet használ el, de ebből csak mintegy 35 ezer liter az amit megiszik.

A víz szervezetünk legfontosabb alkotóeleme. Az emberi test legnagyobbrészt vízből áll, melynek aránya az életkor növekedésével egyre csökken a szervezetben. A csecsemő szervezete még kb. 75%-ban, a felnőtté már csak 60%-ban, az idős szervezet pedig mindössze 55%-ban tartalmaz vizet. Bizonyos szerveinkben, illetve testrészeinkben az átlagosnál is nagyobb a folyadék aránya: az agy 78%-a, a vér 86%-a, a szív 77%-a, a máj 84%-a, az izmok 70%-a víz. Ennek a vízmennyiségnek kell ellátnia folyadékkal testünk minden részét.

Egy ember évente több mint 1000 liter folyadékot megiszik, és a veséken naponta 180 liter testnedv folyik át. A napi vízleadás és vízfelvétel egyenként átlagosan 2,4 liter: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán, amit pótolnunk kell. Napi folyadékszükségletünk mintegy felét a táplálékokkal, másik felét víz formájában vesszük magunkhoz.

A szervezeten belüli körforgása során a víz az anyagcseretermékeket is felveszi és továbbviszi, méregtelenítve ezzel a szervezetet.

A víz élettani szerepe rendkívül sokrétű az ember szervezetében. Biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását; befolyásolja a vér összetételét; hőszabályozó szerepével biztosítja a szervezet állandó belső hőmérsékletét.

Aki folyamatos idő- és teljesítménykényszer alatt dolgozik, él, annak bizony törődnie kell saját szervezetének „karbantartásával”, szellemi és fizikai erejének regenerálásával.

A szervezet vészjelzéseit általában nem vesszük komolyan, s csak akkor gondolunk az egészségre, amikor már orvosi beavatkozás nélkül nem vagyunk képesek azt helyreállítani. Sportolás vagy más intenzív fizikai megterhelés közben sok folyadékot veszítünk, és a folyadékvesztés során igen sok ásványi anyag és nyomelem is távozik szervezetünkből.

Néhány százalék folyadékveszteség, 70 kg-os testsúlyt figyelembe véve, már több liter víz pótlását teszi szükségessé, aminek elmulasztása esetén izomgörcs, hányinger léphet fel, és nő a fáradékonyság. Sportolás vagy más nagyobb erőkifejtés előtt töltsük fel folyadékháztartásunkat, fogyasszunk el körülbelül fél liter ásványvizet, fél óra alatt elosztva. Az igénybevétel közben igyunk negyedóránként 0,2 liter ásványvizet, és utána is kompenzáljuk a folyadékveszteséget 0,2 literes adagokban.

Az idős emberek szomjúságérzete fokozatosan csökken, ezért általában a szükségesnél kevesebb folyadékot fogyasztanak, ezáltal szervezetük kiszáradhat, emésztési zavarok léphetnek fel, és növekszik a trombózis veszélye. Különösen nőknél gyakori a csontritkulás, ami könnyen csonttöréssel is jár. Ennek oka többek között a csontok kalciumhiánya.

Idős embereknél gyakran felborul a szervezet elektrolit-háztartása is. Kialakulhat az időskori cukorbetegség. A lehetséges bajok elkerülésének egyik hatékony eszköze a „természetes orvosság = természetes ásványvíz” fogyasztása. A rendszeres folyadékpótláson túl részben így biztosítható a szükséges kalcium, magnézium, kálium, fluor vagy más, a szervezet számára szükséges elem.

Gondoskodjunk rendszeres folyadékfelvételről:
*ne várjuk meg, amíg a szervezet szomjúságot jelez;
*módszeresen alakítsuk ki ivási szokásainkat;
*ügyeljünk a szilárd és folyékony táplálékok arányára;
*napi tevékenységünkben tartsunk hosszabb-rövidebb pihenőket, ezeket használjuk fel egy-egy frissítő pohár víz elfogyasztására;
*esténként tartsunk számvetést, hogy mennyi folyadékot vettünk magunkhoz.

Az ásványianyag-csere fontos része a biológiai folyamatoknak: megelőzi az emberi szervezetben az elektrolit-háztartás zavarait, és az ásványi anyagok egy része ugyanolyan szerepet tölt be, mint a vitaminok.


Klorid
A nátriumhoz vagy a káliumhoz kötött formában fordul elő. A gyomorban a hidrogénnel együtt alkotja a gyomorsavat. A konyhasóval általában elég jut a szervezetbe.

Kálium
A sejtek fontos alkotóeleme. Az izommunkához, így a szív munkájához is szükséges. Részt vesz a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában. Hiánya esetén izomgyengeség, görcsök, vérnyomáscsökkenés, keringési rendellenesség, bélrenyheség és a vese funkciós zavara léphetnek fel. Napi szükséglete 3,0-3,5 g.

Magnézium
A fehérje és szénhidrát anyagcsere fontos eleme, szükséges az izmok működéséhez beleértve a szívizmot is. Fontos szerepet játszik a csontok felépítésében és a növekedésben. Hiánya estén ingerlékenység, álmatlanság, koncentrációs nehézségek, izomgörcs, szédülés, fejfájás léphet fel. Napi szükséglete 300-350 mg, megerőltető fizikai munka, terhesség és szoptatás alatt 450 mg.

Nátrium
A klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza. Jelentős szerepet játszik az izmok ingerelhetőségében, a vérnyomás szabályozásában. és egyes enzimek aktiválásában. Hiánya gyengeséget, émelygést, izomgörcsöt, ájulást okozhat. Napi szükséglete 2,0 g.

Foszfor
A kalciummal együtt a csontok és fogak fontos építőeleme. Nagy jelentősége van a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében és az energia tárolásában. Napi szükséglete 600-800 mg. Hiányával általában nem kell számolni.

Vas
A vas feladata az oxigén-, a szén-dioxid- és az elektronszállítás. Felszívódását a C-vitamin és az állati fehérjék fokozzák, a csersav és a gabonafélékben lévő fitinsav gátolja. Hiánya vérszegénységet, gyengeséget, sápadtságot, fáradékonyságot okozhat. Napi szükséglete nőknél 15-18 mg, férfiaknál 12 mg.

Fluor
A csontozat és a fogak építőeleme. Hiánya megkönnyíti a fogszuvasodás kialakulását. Különösen a terhes és szoptatós anyák, valamint a kisgyermekek fluorid szükségletének fedezésére kell ügyelni. Túladagolása veszélyes.

Jód
A pajzsmirigy-hormonok termelődése szempontjából fontos mikroelem. Nélkülözhetetlen a magzat méhen belüli fejlődéséhez. Hiánya a pajzsmirigy működés zavarához (golyva) vezet.

Lítium
Nagy valószínűséggel befolyásolja az ember pszichikai hangulatát. Hiánya hatással van a szív és keringési megbetegedések kialakulására.

Mangán
Részt vesz a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében, valamint a csontok és a kötőszövet felépítésében.

Szilícium
Részt vesz a csontok és a kötőszövetek felépítésében, a kötőszövet- és porcképződésben. Hiánya lassítja a növekedést és felgyorsítja az öregedési folyamatokat.

Cink
Számos enzim és az inzulin alkotórésze. Részt vesz a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében. Szerepe van a sebgyógyulásban és a szervezet immunrendszerének működésében. Hiánya a fentiek működési zavarát okozza, valamint az étvágy és az ízlelési érzék érezhető csökkenéséhez vezethet.











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!